“A meggyőző meglepetés Budapestről jön: az 1968-ban született Várjon Dénes, aki az öt zongoraversenyt eddig egyedül lemezre játszó magyar zongorista, Schiff András nyomdokaiba lép, szinte ellenpontja Barenboimnak, de semmivel nem kevésbé meggyőző: játéka életteli, invenciózus, ugyanakkor természetes.”

SC, ConcertoNet

“A mai magyar zongoristák között Várjon olyan kiemelkedő személyiség, olyan kiemelkedő muzsikus, olyan kiemelkedő Beethoven interpretátor, hogy már régen itt volt az ideje, hogy a Beethoven zongoraversenyeket felvegye.”

Bartók Rádió, Kritikus füllel, 2016. július 14.

“Mind az előadás, mind a felvétel nagyon jó.”

Classical Music Sentinel, Jean-Yves Duperron

“Várjon a sokat tudás szelídségével, tisztán, sallangtalanul és egyszerűen muzsikál, játékában nincs külön „zongorázás” és „zenélés”: a kettő maradéktalanul egyesül, teljes harmóniát alkotva… Néhány éve beköszöntött új korszaka a korábbi kiváló muzsikus után már a nagy művészé, aki kellő belső nyugalommal, a gondolkodásmód mélységével és a művészi ábrázolás dialektikus részletgazdagságával közelít a remekművekhez.”

Élet és Irodalom, Csengery Kristóf

“Várjon Dénes művészetében jelentős helyet kap a kamarazene, s így nem okoz különösebb meglepetést az a műgond, amellyel partnerkapcsolatra lép a zenekar különböző hangszereseivel, illetve hangszercsoportjaival… Ha az összkiadás-jellegű műismeretnek is része volt abban, hogy ilyen reprezentatív-meggyőző interpretációval gazdagították a G-dúr és Esz-dúr versenymű hangfelvétel-készletét, már megérte a vállalkozás.”

Criticai Lapok, Fittler Katalin

“Várjon Dénes tolmácsolása fantasztikus, nincs legjobban játszott versenymű, mind az öt darab ugyanolyan átgondoltan, cizelláltan szólal meg… Várjon Dénes mindent elmondott, ami a Beethoven-zongoraversenyekben van, rendkívül ihletett játékot hallunk. A felvétel zongora szólama etalonértékű számomra.”

Papíruszportál, Lehotka Ildikó

“A harmadik zongoraversenyben a szokatlanul markáns első tételt kivételes finomságú lassú tétel követi. A negyedik zongoraverseny fináléját Várjon szinte mozarti tréfaként értelmezi.”

Richard Osborn, Gramophone, London

“Várjon makulátlanul követi az “Emperor” zongoraverseny fináléjának dinamikai jelöléseit, levegős, lírai játéka a negyedik zongoraversenyben valódi élvezet.”

Misha Donat, BBC Music Magazine

“Megindítóak a leheletfinoman megszólaltatott pianók, a hangzásvilág egységes, bensőségesen érvényesül benne zongora és zenekar párbeszéde.”

HVG